Kezdőoldal

Négy kupában három különböző stádiumban van a verseny – a többség számára vége a játéknak, csak néhány hétvégi mérkőzés van hátra a sorozatból. A Treff és Káró Kupában a legjobb négyig ment a küzdelem, a Magyar Kupában pedig nyolc csapat maradt állva, és az dőlt el, melyik négy csapat jutott egyenesen a legjobb nyolc közé, és melyik négynek kell a vidékiekkel összecsapni a maradék négy helyért. A Budapest Kupa viszont már gazdára talált – szívből gratulálok a kupagyőztes Tömör csapatnak és a többi helyezettnek.

„Mily gyönyörű és szépséges a mi szerelmünk az örömök között!” Énekek éneke 7.6*   Tegyük fel, hogy erős szant játszunk ötös nemeseket indítva. Manapság két fő iskola van az olcsó színű indulásokra. Az egyiket (magyarra fordítva) jobbik minornak, angolul better minornak hívják. Ugyan ez csak réges-régen jelentette azt, hogy az erősebbik színünkkel kezdünk, manapság egy megállapodás kódneve: induljunk a hosszabbal, 3–3-ból treffel, egyébként káróval. Mindig gyanút keltő, ha egy kifejezés nem azt jelenti, amit eredetileg. Tehát kreáltunk egy szabályt, majd ráeresztettünk egy elnevezést, ami mást jelent.

A főág meccsein szokás szerint egész jól tippeltünk, hiszen a Galim valóban picit vezet a GAMAX ellen a félidőben, az Ormay bár vezetni nem tud, de nincs komoly hátrányban az Elastron ellen, és a Dumbovich, valamint a Vakrandi jelentős előnye is stimmel (bár mindkét előny nagyobb a dörzsöltnél). Az utolsó héten megnézzük, ki jut egyenes ágon az MK-döntőbe, és kinek kell vidéki meccset játszania, a Budapest Kupában véget ér a küzdelem, a minor kupákban pedig a final 4 alakul ki.      

A bridgewinners.com oldalon akadtam bele Andrew Gumperz cikkébe, ami lelkesen feszegette azt a témakört, hogy miért jó az 1 major indulás után bizonyos lapokkal 2 treffet mondani még akkor is, ha az aktuálisan rövidebb, mint a káró. Azt gondolom, hogy a cikk számos érdekes felvetést (és arra megoldást) közöl, és jól illeszkedik a Gitelman-cikkek gondolatvilágához, ezért érdemes vele foglalkozni.

Közeledik a hajrá, a négy kupában más és más célokért küzdenek a csapatok. A Treff Kupába jutottak a kupadöntőn való részvételért, a Káró Kupások emellett az alsóház legjobbja címért, a Budapest kupában a döntőbe jutásért, a Magyar kupában az egyenes ágon való továbbjutásért, tehát a „vidéki kiruccanás” elkerülése a cél. A Treff és Káró Kupában ugyanazokat a leosztásokat játszották, ezek közös elnevezés alatt szerepelnek.  

Ezen a héten a hétfői játéknapot csütörtökön tartották meg, így a tanmesék megjelenése is eltolódott. Az egész zűrzavarnak az volt az oka, hogy idén a húsvét éppen hétfőre esett. A Magyar Kupában a nyolc közé jutás, a Budapest Kupában a négy közé jutás, a Káró Kupában a bennmaradás vagy a Treff Kupába kerülés volt mérkőzések tétje. Most is az utóbbiakkal kezdünk, és úgy haladunk felfelé.

Ezúttal a hajszálpontos tippek elmaradtak, de a győztesek javát eltaláltuk. Váratlan volt mindenképp az Ormay újabb nagy győzelme, ezúttal az Interface-t ütötte el a továbbjutástól. Ahogy ígértem, ezután nem merek ellenük fogadni. Talán kevéssé meglepő, de a Tömör legyőzte a FÉSZEK csapatot, így Kuttneréknak van továbbra is esélyük a Budapest Kupában. Az Artemix–Lowel meccs még 48 leosztás után is mindössze 2 pont különbséggel állt, végül nagy hajrával (és kosármeccses 82–40-es 16-tal) simán nyertek Molnárék.

Az alábbi levelet kaptam:   Kedves Syl!   Tudjuk, hogy mennyire szereted és értékeled a pici lapokkal történő „mutatványainkat”. Úgy gondoltuk, hogy egy játszmát érdekes adalékként javasolnánk a gyűjteményedbe.   A dolog úgy történt, hogy Hófehérke elköltözésének előestéjén búcsú bridzspartit rendeztünk. A játék előtt átadtuk neki a nászajándékot, ami egy Tudor-féle modern ellenvonali licitrendszer volt. Megállapodtunk abban, hogy aznap puskázhat belőle parti közben.  

Bulvárcíme lehetne akár a „Hiány és a Blackwood” is, de maradjunk inkább a címbéli angol elnevezésnél. Miről is van szó valójában? A Blackwood ászkérdés egy speciális helyzetben történő alkalmazása major fit és deklarált szleminvit esetén. Azok a párok, akik az aduszín 4-es magassága feletti liciteket az ász/kulcslap kérdésnek, illetve az azt követő adu dáma kérdésnek és királykérdésnek tartják fenn, néha szembesülniük kell azzal a problémával, hogy jó lenne ászt/kulcslapot kérdezni, miközben azt is kellene tudni, hogy az ellenfél által licitált színben, vagy egy olyan színben, amit nem kulcslicitáltunk, van-e fogásunk. Ennek a megoldására született a Lackwood elnevezésű konvenció. (Részletesebb leírását lásd a Fred Gitelman által írt cikksorozat II. részében, és itt a másik kettő: I., III.)

Nos, pár szép találat akadt a múlt héten (többen kerestek a lottószámokért is…), például a Magyar Kupában a GAMAX–PT az első félidő félidejében konkrétan 0 IMP különbséggel állt, és hasonlóan végződött a Lowel–Artemix is, ahogy a gömb azt megmutatta.